Azt hiszem, joggal jelentem ki, hogy kényes témára tapintottam a kérdéssel. Manapság szabályos hajtóvadászatot indított el a média a „zsír” ellen. Persze, ki szereti nézni? Nem túl felemelő, amikor a tükörben látjuk a kisebb-nagyobb hurkákat és párnácskákat… de ne keverjük össze a dolgokat!

A lerakódott zsírpárnák megszüntetése vagy megelőzése nem egyszerűen a zsír nem fogyasztásával egyenlő. Ahhoz, hogy a „zsír-kérdést” helyén tudjuk kezelni, picit bele kell ásni magunkat a témába és utat kell engednünk egy másfajta szemszögnek is.

A zsírok tápanyag forrásaink részét képezik és igen fontos szerepet játszanak táplálkozásunkban a szénhidrátok és fehérjék mellett. Tény, hogy érdemes odafigyelnünk, milyen jellegű zsírokat viszünk be szervezetünkbe, mivel az erekben lerakódások képződhetnek, amik az erek szűkülését, elzáródását okozhatják. Ugyanakkor a „jó zsírok” fogyasztására éppen azért van szükség, mert a bennük rejlő zsírsavak a testzsír bontását szorgalmazzák.
Mai álláspont szerint a napi bevitt energiaszükségletünk 25-30%-át kéne adnia a zsíroknak. Ez az arány még tovább finomítható a bevitt zsírsavak minőségének figyelembevételével. Ezt pár mondattal később kifejtem.

Aki néz tévét, az rengetegszer találkozik olyan kifejezésekkel, mint „növényi és állati eredetű zsírok”. Rendszerint az állati zsírokat azonnal a „rossz zsír” skatulyába rakják, míg a növényit a „jó zsírokhoz”. Pedig ez nem is ilyen egyszerű. Mindegyik oldalon vannak egészségesebb és kevésbé ajánlatos példányok.

Nézzük, milyen zsírsavakkal kell számolnunk. Léteznek telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak. (A telítettség nagyon lesarkítva a bennük lévő kettős kötések számával függ össze. Minél több kettős kötést tartalmaznak, annál könnyebb őket bontani, annál „telítetlenebbek”.) Táplálkozási szempontból a telítetlen zsírsavak az értékesebbek. Az állati eredetű zsírok főként telített zsírsavakat tartalmaznak, amelyek hajlamosak a lerakódásra (nincs bennük kettős kötés), tehát a beviteli arányukra figyelnünk kell. Közülük a legkevésbé káros a szárnyasok (liba, kacsa) zsírja, ami nagyobb arányban tartalmaz telítetlen zsírsavakat (Érdekességképp megjegyezném, hogy ez az arány szoros összefüggésben áll az állat táplálékával, tehát, amit etetünk vele.). A tengeri halak húsa kifejezetten egészségesnek mondható, mivel többszörösen telítetlen zsírsavakat (PUFA) tartalmaz.

A növényi eredetű zsírsavak esetében szélesebb a spektrum. Manapság óriási divat lett a kókusz- és pálmazsír fogyasztása, mondván, növényi eredetűek. Ez most talán az egyik legkényesebb kérdés, hogy valóban olyan egészségesek-e, mint hirdetik. Nem én leszek, aki ezt a vitát eldönti. A vizsgálatok nem mondják ki egyértelműen sem azt, hogy egészségesebbek leszünk tőlük, sem azt hogy káros hatással bírnak a szervezetünkre. Azért érdemes olvasgatni róluk.

Amik viszont biztosan javítanak a koleszterin szintünkön, azok a telítetlen zsírsavak. Ezért együnk héjastól gyümölcsöket, zöldségeket, amik bővelkednek bennük.
A többszörösen telítetlen zsírsavakhoz tartoznak az Omega 3 és -6 zsírsavak, amik az un. esszenciális zsírsavak családjába tartoznak (nem tudjuk őket előállítani). Ezek bevitelére érdemes törekednünk. Arányukat tekintve az Omega-3 zsírsavaknak kéne jóval magasabbnak lennie.

Amiről még beszélnünk kell: a hírhedt transzzsírsavak. Nagyon káros termékek a szervezetünk számára. Sajnos azt kell mondjam, minden olyan élelmiszer tartalmazza, amit a rohanó és stresszes világ előnyben részesít. A hamburgerek, gyorsbüfés ételek, a csokoládék (főleg a tejcsoki) mind tiltólistásak. Házi jó tanács: ne használjuk kétszer ugyanazt az olajat sütéshez. illetve, ne öntsünk a forró olajhoz hideget! Az eredmény transzzsír képződés lesz. A gyorsbüfék és a „Meki” ezeknek a nagy gyártója.
A margarin szintén a kényes kérdésekhez tartozik, megoszlik a vélemény felőle. Állítások szerint ma már nem tartalmaznak transzzsírokat, de számomra (tehát ezt én vallom így, nem kell követni) továbbra sem vonzó a fogyasztásuk.

Remélem segített a blog olvasása egy picit a zsírokkal kapcsolatos félreértések tisztázásában, ha kérdés maradt bennetek, keressetek bátran. 🙂

Egy pár tipp a zsírforrásokhoz:

• Telített zsírsavak: húsok, tejtermékek, kókuszzsír, pálmazsír.
• Egyszeresen telítetlen zsírsavak: avokádó, mandulaolaj, diófélék, olívaolaj.
• Többszörösen telítetlen zsírsavak: tengeri halak (szardínia, lazac, makréla), lenolaj, extra szűz olívaolaj.

Jó étvágyat!